A rendelkezésre állási idő fogalma fuvarozók esetében

Mi ez és miként értelmezzük ezt a gépkocsivezetők esetében?

A munkaidő pontos fogalma és meghatározása, kiszámolása mellett – ha nem olvastad még, akkor kattints ide – hasonlóan fontos, hogy pontosan megértsük a rendelkezésre állási idő fogalmát is. Ugyanis, a fuvarozással, szállítással foglalkozó vállalkozások jelentős része ezt is helytelenül értelmezi.

Mi is ez akkor pontosan?

 

Törvényi előírás szerint

 

18/B. § A 18/B-18/L. §-ok alkalmazásában:

 

a) rendelkezésre állási idő: az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel különösen

  • ba) minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jár-mű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnep-napi közlekedési korlátozással) összefüggő, valamint a menetrendszerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidő beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő,
  • bb) több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő.

 

A jogszabályi pont értelmezése

Az AETR könyvben nagyon részletesen sok más egyéb között azt elemeztük ki, hogy a különböző jellegű várakozással töltött idők közül, ha kifejezetten a be- és kirakodásra történő várakozásról van szó, és amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható, akkor az munkaidőnek számít (kivéve, ha kollektív szerződés ettől eltérően nem rendelkezik).

Most a várakozásnak egy másik jellegét szeretném megmutatni, amit a fenti törvényi pont ír le. Ez pedig az a típusú várakozás, amikor a járművezető nem tartózkodik a munkahelyén, hanem egy általa megválasztott helyen van, pl. otthon, vagy egy motelben, vagy máshol, és arra vár, hogy szóljanak neki, mikor kell fuvarba mennie vagy bemennie, vagy elmennie havat lapátolni, ahová „vezényelték”, stb. Ebben az esetben ez NEM minősül munkaidőnek! (Az egy más kérdés, hogy pótlékot kell fizetni érte, de a munkaidő/nem munkaidő kérdésében ez lényegtelen.)

Legalább ennyire fontos a bb) rész, ami azt mondja, hogy a „négykezes” járatok esetén, amikor a jármű halad, tehát fuvarfeladatot végeznek, akkor a váltósofőr ideje a munkaidők szempontjából szintén rendelkezésre állási időnek számolható el.

Értsd meg jól a kifejezések mögött megbúvó tartalmat, tevékenységet, mert csak akkor értheted meg igazán a rendelkezésre állási idő lényegét! Ugyanis számtalan tevékenység minősülhet a törvény szerint rendelkezésre állási időnek, hisz ebben a jogszabályi pontban csak példálózó felsorolás van meghatározva, ha megnézed, és a „különösen” szónak az az értelmezése itt, hogy nem alkot zárt rendszert, azaz, több minden belefér, és csak megemlít néhány példát. Az AETR-nél viszont a rendelkezésre állási idő meghatározása során igenis zárt rendszert alkot a felsorolás, mivel ott csak két eset tartozik bele, amelyre abban a jogszabályban a „nevezetesen” szó utal.  Ez alapján pedig az első a várakozás és második a váltósofőrnek a másik sofőr mellett eltöltött ideje. A várakozás, mint fogalom értelmezésével az előző oldalakon foglalkoztam, ezért itt most már nem ismétlem meg.

Ugyanakkor, ha egy kicsit jobban megvizsgáljuk a rendelkezésre állási idő fogalmát, mint a várakozással töltött idő egyfajta elbírálását, megítélését, akkor lényeges különbségeket állapíthatunk meg a várakozással töltött idők jellege között.

Egyrészt a rendelkezésre állási időbe nem tartozik bele a felrakón és a lerakón eltöltött idő, mert azt az időt munkaidőbe soroltuk, ahogy azt az előző részben kifejtettem, holott egyszerű értelmezés alapján ez is várakozás, és emiatt lehetne rendelkezésre állási idő is, de mégsem az! Azért nem, mert ez a várakozásnak egy speciális fajtája, amit az előzőekben kifejtett törvényi pont munkaidőbe sorolt – mivel a járművezető NEM hagyhatja el a munkahelyét, hiszen felügyelnie kell a rakodást, majd ezt követően folytatnia kell a munkát vagy vezetést. Ezért nem lehet rendelkezésre állási idő (hisz a munkavállalónak a munkahelyén KELL tartózkodnia, ami nem összeegyeztethető a rendelkezésre állás „szellemével”).

A továbbiakban viszont a törvény lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállaló ez idő alatt elhagyhassa a munkahelyét és az általa megválasztott helyen tartózkodjon készen állásban, pl. otthon. Ebben az esetben arra vár, hogy megkapja az „isteni hívó szót”, vagy akár előre tudja már, hogy mikor kell megkezdenie, folytatnia a vezetést, mikor kell egyéb munkát végeznie. Ezt követően a törvény már nem szűkíti a tevékenységi köröket, tehát a példálózó felsorolás, így a gyakorlatban bővülhet, pl. más okból felmerült idő akár e kategóriába tartozhat, ez csak a feltételeknek való megfelelés és döntés kérdése.

Harmadszor pediglen, átvéve az AETR terminológiából, valóban a váltósofőr a vezető mellett eltöltött idejét nevesíti e körben, tehát ez az idő rendelkezésre állási időnek minősül – ahogy az a bb) pontban olvasható.

Szóval, itt árnyalatnyi különbségek vannak, és ezért nem vonhatunk egyenlőség jelet e két kategória közé.

 


 

Megoldás fuvarozók munkaügyi elszámolási problémáira

Kattints a képre!

A megoldás 3 dologból tevődik össze:

  1. a helyzet tejes megértése,
  2. a vállalkozás felkészítése az új rendszerre,
  3. fizikai megvalósítás (komplett munkaügyi megoldás).

Ezzel kapcsolatban a Megoldás fuvarozóknak részben olvashatsz többet, illetve, itt találod a komplett megvalósítást.

 


 

Nincs még meg az AETR könyved és a másik három szakmai könyved?
Szerezd meg őket, kihasználva az együttes vásárlással járó 30%-os könyvcsomag kedvezményt!

Szükséged lesz a munkaügyi elszámolásokhoz a 100%-os törvényi megfelelés végett a TachografGuru egyedi munkaügyi programra is. Kattints ide és nézd meg, hogyan segíthet ez neked!

Üdvözlettel:

 

Kuzma Ferenc, AETR és munkaügyi szakértő

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük