A túlórák problémája a fuvarozó vállalkozásoknál

A túlórák problémája.

A tapasztalatom az, hogy nagyobb cégeknél NAGYON komolyan veszik ezt a kérdést – mint ahogy az egész munkaügyi szabályozás és elszámolás kérdését. De igazából MINDEN fuvarozónak, szállítónak komolyan kell(ene) vennie ezt. Sok a félreértés, ami sokba kerülhet…

Ha még egy nagy cégnél is nehézséget jelenthet ennek megértése, ahol komoly apparátus foglalkozik ezzel, akkor egy kisebb vállalkozás vajon hogyan kezeli és értelmezi ezt?
 
Fontosnak tartom ezt egy kicsit elemezni…

 

A túlórát a munkaidő keret VÉGÉN számoljuk el!

Mivel más fórumokon, kiadványokban részletesen leírásra került a teljes munkaügyi szabály értelmezés a fuvarozók részére – például, hogy mikét kell értelmezni és alkalmazni a munkaidő keretet és a túlórákat –, ezért itt most csak röviden értelmezzük ezt.

Hogy MIÉRT?

Azért, mert sokan helytelenül alkalmazzák a gyakorlatban és helytelenül értelmezik ezeket, ami lehetséges, hogy csak egy komolyabb munkaügyi ellenőrzésen derül ki. De akkor NAGYOT üthet!

 

Nézzünk egy példát!

Az alábbi kép azt a példát mutatja, amikor egy vállalkozás 4 hónapos munkaidőkeretet használ.

 

Az ábrát a következőképpen kell értelmezni:

  • A munkaidőkeretet a cég (vállalkozás) határozza meg, ami minimum 1 hónap, legfeljebb 4 hónap. Kollektív szerződés ettől eltérhet, hosszabb is lehet. Az ábrán 4 hónapos munkaidőkeretet látsz.
  • A munkaidőkeretet úgy határozzák meg általában, hogy pl. január 1-től április 30-ig tart egy 4 hónapos időszak. Aztán május 1-től augusztus 31-ig a következő 4 hónap, majd szeptember 1-től december 31-ig a harmadik 4 hónap. A munkaidőkeretet KIHIRDETIK, az nyilvános és mindenki által elérhető, megtekinthető, és/vagy a munkaszerződés mellékleteként lehet betenni.
  • Nem túl szerencsés dolog, ha az egyik dolgozónak 1 vagy 2 hónapos, a másiknak meg pl. 4 hónapos munkaidőkeretet határozunk meg. Ezt lehetőleg NE csináljuk, ha nem muszáj!
  • A munkaidőkeret lényege, hogy a járművezetőkre (akik tachográfos járművet vezetnek) az utazó munkavállalókra vonatkozó szabályok vonatkoznak, ami lehetővé teszi az egyenlőtlen munkaidő beosztást (vagyis, nem mindig reggel 8-kor kezd és délután 16:30-kor végez, sőt, ez a legtöbb esetben gyakorlatilag nagyon messze áll a valóságtól).
  • Továbbá, emiatt – és azért, mert lehetnek szezonális és kevésbé aktív időszakok is a vállalkozások életében, lásd, pl. aratás vagy szüret, építkezés, buszos túra, stb. – lehetséges, hogy a dolgozó az egyik hónapban pl. 215 órát dolgozik, a másikban pedig csak 130-at.
  • Ha nem így foglalkoztatnánk, akkor az történne, hogy a 215 órás hónapra (pl. januárban) ki kellene fizetnünk a dolgozónak 39 óra túlórát, majd februárban, amikor a hivatalos munkaórák száma 160 óra és csak 130 órát dolgozott, akkor “vissza kéne tőle venni” 30 órát. Ez azonban nem lehetséges, se technikailag, se sehogy máshogy nem szabályos.
  • Ezért azt csináljuk, hogy a munkaidőkeret VÉGÉN összesítjük a ledolgozott és a hivatalos órákat!!! Az ábrán azt látod, hogy az első 4 hónapban (a munkaidőkeret első része) a hivatalos munkaórák száma 656 óra. A ténylegesen ledolgozott órák szám viszont 701 óra. Így összesen 45 óra túlórája keletkezett a dolgozónak abban a 4 hónapban. Majd EZT kifizetik neki májusban, hozzászámolva a májusi béréhez.

 

Ez így egyszerűnek hangzik, nem? Mi ezzel a probléma?

Hogyan számoljuk el a túlórákat?

Nézzünk egy gyakorlati példát!
Azoknál a dolgozóknál, akik már legalább 4 hónapja nálad dolgoznak, nincs gond, a történet egyszerű, ahogy fentebb leírtam. De érkezik egy új dolgozó március 19-én. Munkába áll, és dolgozik nálad kb. 90 órát. Áprilisban pedig mondjuk 184-et.
 
Jár neki túlóra? És ha igen, mennyi?
 
Nézzük!

  • Tegyük fel, hogy a dolgozód előzőleg nem dolgozott semmit, munkanélküli volt. Elment dolgozni hozzád. A munkaidőkeret ebben az esetben is január 1-től április 30-ig tart. Mivel ő ebben az időben 290 órát dolgozott, így a munkaidőkeret egészét tekintve NEM jár neki túlóra.
  • A dolgozód javára ugyanakkor bármikor eltérhetsz ettől. Mondhatod neki, hogy “oké, márciusra nem jár, de áprilisra kapsz 24 óra túlórát” (1 hónapos munkaidőkeret). Nem fog érte reklamálni. Hogy a többi dolgozó mit szól ehhez, az más kérdés…
  • Ami ennél izgalmasabb, az az, hogy ő márciusban (vagy akár korábban is, de ebbe már ne menjünk bele) 19-e előtt (mielőtt belépett hozzád) még egy másik munkáltatónál dolgozott, mondjuk, 100 órát. Nálad dolgozik 90-et. Összesen van 190 óra munkaideje. Jár neki túlóra? Hát, ez egy izgalmas kérdés! Ugyanis AZ IS beletartozik a munkaidő keretbe, amit ELŐTTED dolgozott. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a 14 órára, ami a 174 órán felül van, KI FIZESSE a túlórát! Mert, hogy az ELŐZŐ munkáltató nem fizette, az eléggé valószínű (hogy is fizette volna, akkor még NEM volt túlórája!). És te milyen alapon fizetnéd? Ez egy kicsit patthelyzet, a dolgozó sem követelheti rajtad ezt igazán.
  • Megteheted azt, hogy ARÁNYOSÍTOD Így a két megoldás között leszel. A ledolgozott napok száma szorozva a munkaórákkal, stb., arányosítva a hónapra vonatkozó munkanapokkal.
  • Ugyanígy járhatsz el akkor is, ha a dolgozód KILÉP a hónap közepén. Arányosítod a munkaidőt, és így fizethetsz arra a hónapra túlórát neki.
  • A más munkáltatónál végzett munkaórákat is fel tudod rögzíteni pl a TachografGURU legújabb fejlesztésében, így minden tekintetben eleget tudsz tenni ennek a kívánalomnak.

 

Nagyon fontos, hogy mik azok a MINIMUM kötelező dolgok, amiknek szerepelniük KELL egy munkaügyi listán. Ezek részben olyan dolgok, amik a tachográfból származnak, részben olyanok, amiket kézzel rögzítesz, vagy akár más munkáltatónál végzett munka, stb.

Fel kell tüntetni minimum a következőket egy munkaügyi listán (most ezek részletes magyarázatával nem foglalkozok, ez nem ennek a cikknek a témája):

Éjszakai pótlék vagy műszakpótlék?

  • a munka kezdete és vége,
  • vezetési szünetek,
  • munkaközi szünetek,
  • vezetési idő,
  • egyéb munka,
  • 15 percnél kevesebb állással töltött idő,
  • készenlét (rendelkezésre állás),
  • az összesített munkaidő,
  • szabadnap, szabadság,
  • betegállomány
  • a szabadság különböző fajtái, pl. Apa szabadság,
  • külföldi munka,
  • éjszakai időszak,
  • ünnepnapok,
  • vasárnapok,
  • és ha a kezdések között van legalább 4 órányi eltérés.

Ez az utóbbi egy kis magyarázatra szorul.
 
Sok cég van, aki egyáltalán nem is hallott az Mt. következő pontjairól:
 

“141. § (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
 
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
 
142. § A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.”

 
Jobban nem kívánom ezt magyarázni most, a lényeg az, hogy a legtöbb estben igazából ezen törvényt kell alkalmazni, legalábbis azért, mert sok esetben ez a legalább 4 órányi eltérés gyakran megvan (pl. párszor hajnali 4-kor kezd, párszor meg 8 után, stb.). Ezt fel KELL tüntetni a munkaügyi lista alján, hogy MIKÉPP számoljuk a dolgozó idejét: műszakpótlékot kell fizetnünk (30%) vagy éjszakai időszak pótlékot (15%).
 
Nagyon nem mindegy!!!
 

Ezt is részletesen bemutatjuk egy oktatáson, és rendszerünkkel maradéktalanul meg tudunk felelni ennek az elvárásnak is.

 

Végül egy fontos összegzés!

Befejezésül szeretnék mutatni egy VALÓS adatokon nyugvó, valódi munkaügyi listát (persze, a neveket megváltoztattuk)! Fontos, hogy pontosan megértsd, mi és miért szerepel ezen a listán! Anélkül, hogy mélyebb magyarázatokba bocsátkoznék, legalább alapszinten vegyük át ezt a dolgot!

Főbb vonalakban ennek részei a következők:

Munkaidő értelmezése tachográfos gépkocsivezetőknél

  • Gerince az Össz munka (korongok és kártyák adatai alapján készül, valamint a kézzel felvitt információkat tartalmazza, amit máshogy nem lehet rögzíteni). Minden, ami ettől balra található, beleszámít az összes munkaidőbe (vezetés, egyéb munka és egyéb idők). Az ettől jobbra található oszlopok adatai lejönnek a munkaidőből (rendelkezésre állás, napközbeni pihenő, szünet, illetve munkaközi szünet), illetve, ezek eleve nem minősülnek munkaidőnek.
  • Ezt úgy kell értelmezni, hogy munkaközi szünetként jelöljük a 30 vagy 45 percet, amennyiben a munkaidő meghaladta a 6 órát vagy a 9 órát, hiszen ekkor kötelező ezt kiadni. Ha a szünet ideje több mint 45 perc, de a munkaidő nem éri el a 9 órát (pl. 10-e péntek, ahol a munkaidő 7:56 óra, a szünet 1 óra 48 perc), akkor ezt úgy jelöljük, hogy 30 percet munkaközi szünetként jelölünk, a többi 1 óra 18 percnyi szünetet pedig megszakításként. Vagy pl. a 08.08-i dátumnál (szerda) a munkaidő meghaladta a 9 órát (10:14 óra), és a járművezető összesen 2 óra 12 perc szünetet tartott. Ilyenkor 45 percet munkaközi szünetként, a maradék 1: 27 órát megszakításként tüntetjük fel. Mindezt abban az esetben csináljuk így, ha a járművezetőnek NINCS legalább 60 perces egybefüggő napközbeni pihenőideje. (A példában említett 2 óra 12 perces pihenő azért nem napközbeni pihenőidő, mert nem egybefüggően vette ki a járművezető, és nem volt benne legalább 60 perces egybefüggő szakasz.)
  • Amennyiben a járművezető ki tudott venni egybefüggően legalább 60 perces napközbeni pihenőidőt, akkor a teljes időt, amit így egyben kivett, napközbeni pihenőidőként tüntetjük fel (pl. 6-án, 1:14 óra, vagy 9-én, 1:11 óra). Ilyenkor nem tüntetünk fel még munkaközi szünetet is, hiszen azt a legalább 60 perces időszak már eleve tartalmazza. Ne feledjük, hogy a napközbeni pihenő kiadásának feltétele a vezénylés vagy önvezénylés, valamint a hálófülke biztosítása a járművön, ennek hiányában megfelelő szállás (számával vagy egyéb hiteles módon igazolva)!
  • Délutáni munkavégzés oszlop is szerepelhet rajta, de ezt nem kötelező kimutatni, ezért csak tájékoztató adatként használható. Az éjszakai munkavégzés kimutatása és elszámolása, pótlékolása viszont KÖTELEZŐ. Ez a LEGALÁBB 00:00-tól hajnali 04:00-ig terjedő időszak, amikor bármilyen munkavégzés történt, akármennyi időre (ennél hosszabb is lehet). Vagyis, ha a munkavégzés ideje a fenti időpont közé esik, akkor kötelező percre pontosan kimutatni és minden megkezdett órára a megfelelő pótlékkal kifizetni. Ebben az esetben a napi munkaidő LEGFELJEBB 10 óra lehet, hacsak a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés másképp nem rendelkezik.
  • Az éjszakai munkavégzés számolása és pótlékolása 22:00 és hajnali 6:00 között is végezhető, mivel a munkavállaló javára eltérhetünk az előírásoktól, de ez nem kötelező. Ami kötelező, az a 00:00 és a 04:00 közé eső időszak – kivéve, ha műszakpótlék jár, lásd azt a fejezetet részletesen!
  • A munkáltató és a munkavállaló kötelező aláírása szerepel még rajta, egy esetleges későbbi munkaügyi per vagy vita esetére (azzal nehéz vitatkozni).
  • A túlórákat a munkaidőkeret tekintetében úgy értelmezhetjük (alkalmazhatjuk), hogy minden hónapban a kapott adatok alapján kiszámoljuk a dolgozó munkaidejét, majd a munkaidőkeret végén (pl. 4 hónapos munkaidőkeret esetében a 4. hónap végén, az utolsó elszámoláskor) megnézzük, hogy a „normál”, azaz napi 8 órával számolt munkaidőhöz képest mennyi túlóránk keletkezett a 4 hónap alatt (ha egyáltalán keletkezett).

Tehát, NEM havonta vizsgáljuk a túlórákat, hanem „munkaidőkeretenként”, azaz, a munkaidőkeret végén, vagy a munkaidőkeret alatti munkaviszony megszűnésekor időarányosan, mivel lehetséges, hogy egy adott hónapban túlórája lenne a munkavállalónak, de egy másik hónapban a havi munkaidő kevesebb a „8 óra átlaggal számoltnál”, így akkor meg neki kellene visszafizetnie a „mínusz órákat”. Ez nyilvánvalóan nem lehetséges. Ezért kell csak a munkaidőkeret végén vagy a munkaviszony megszűnésekor értelmezni és kiszámolni a túlórákat.

  • A kifejezetten ünnepnapokon végzett munka esetében (pl. az ábrán augusztus 20-a, ha akkor dolgozott volna a járművezető.) az Mt. által előírt, meghatározott pótlékot kell fizetni a dolgozónak. E tekintetben a magyar vállalkozásnál dolgozó munkavállalók esetében csak a Magyarországon hivatalosan ünnepnek tekintett napok számítanak. Tehát, ha valaki nemzetközi fuvarban dolgozik, és Németországban egy nap ünnepnapnak számít, de Magyarországon nem, akkor azt NEM az ünnepnapra vonatkozó szabályok szerint számoljuk. Az ünnepnapokat külön színnel jelöli a program és külön fel is tüntetjük a lista alján.
  • A szabadság napi 8 órával számolva ugyanúgy beleértendő a munkaidő keretbe, mintha valaki ledolgozta volna a munkanapját a telephelyen. Ezek tehát CSÖKKENTIK a rendelkezésre álló munkaidőkeretet (ennyivel kevesebbet lehet dolgozni). A szabadságokat a beosztás szerinti munkanapokra kell számítani, a heti pihenőnapokra természetesen nem (lásd az alábbi mintát).
  • Ugyanakkor nem csak a szabadságokat, hanem a betegszabadságot is 8 órával lehet számításba venni, viszont azt is lehetővé teszi a jogszabály, hogy keresőképtelenségesetén ezt figyelmen kívül hagyjuk. Ez egyértelműen le van írva a jogszabályban, de ezt most nem részletezném. A lényeg tehát, hogy ez nem munkaidő, csak a munkaidőkeret számításnál lehet figyelembe venni.

 


 

Megoldás fuvarozók munkaügyi elszámolási problémáira

Kattints a képre!

A megoldás 3 dologból tevődik össze:

  1. a helyzet tejes megértése,
  2. a vállalkozás felkészítése az új rendszerre,
  3. fizikai megvalósítás (komplett munkaügyi megoldás).

Ezzel kapcsolatban a Megoldás fuvarozóknak részben olvashatsz többet, illetve, itt találod a komplett megvalósítást.

 


 

Nincs még meg az AETR könyved és a másik három szakmai könyved?
Szerezd meg őket, kihasználva az együttes vásárlással járó 30%-os könyvcsomag kedvezményt!

Szükséged lesz a munkaügyi elszámolásokhoz a 100%-os törvényi megfelelés végett a TachografGuru egyedi munkaügyi programra is. Kattints ide és nézd meg, hogyan segíthet ez neked!

Üdvözlettel:

 

Kuzma Ferenc, AETR és munkaügyi szakértő

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük